A tiltakozás szövege alább olvasható. Előtte még: József Attila, a magyar költőzseni 1937-es haláláról szóló, most megjelent könyvében egy rendőrtiszt meglepő dolgokat állít. De előbb tételesen végigveszi a költő gyermekkorától kezdve az esetlegesen traumatizáló eseményeket. Gyermekkor, kamaszkor, felnőttkor, míg végül el nem érkezünk az utolsó naphoz. Az olvasó már-már úgy érzi, hogy itt aztán a „józsefattilaságban” Ádámtól-Évától indulunk. Ráadásul nem is egy irodalomtörténész, hanem egy rendőr idegenvezetésével araszolunk, és az egésznek a kriminalisztikához az égvilágon semmi köze, ám a könyv vége felé lassan összeáll a kép, hogy miért is kellett mindezekről beszélni. A szerző lényegében szembemegy mindazzal, amit az irodalomtörténet kanonizált JA tragikus halálát illetően. Rendőrünk azonban a költő pszichiátriai állapota és búcsúlevelei ellenére úgy véli, nem történt öngyilkosság. József Attila nem lett öngyilkos. Baleset érte. Állítja a főrendőr. Tiszta szívvel. Nem tudni, vajon a feje is tiszta volt-e, amikor ezeket leírta. | De előbb nézzük a tiltakozást


Tovább

Hogy mennyire tisztázatlan, mi tartozik az új médiatörvény alá és mi nem, jól mutatja a Népszava esete. A felelős médiabiztos eredetileg Kormányzati kezdeményezésre indított eljárást egy cikkhez fűzött olvasói kommentek okán, később két illetékes is azt nyilatkozta, a komment, a fórum és a blog nem esik a médiatörvény hatálya alá. Tovább